medenceőrült palackozó

Ez Chili, odavan (meg vissza) a vízért/medencéért/slagért/kerti öntözőért. Ha vizet lát, hát spuri!! Kacsákat is kerget…mondom én, hogy vizsla veszett el benne. :)

Víz nélküli medence felhasználási javaslat:

1. gyűjts magad köré mindenkit – fényképezősök és gyerekek előnyben!


2. fetrengj/ugass/kapard/járkálj/parádézz a medencében


3. spurizzál ki/be/ki/be/ki/be/ki a medencéből, mint egy eszelős

Eszméletlen, hogy mennyire imádja a kis ördög. Mi meg Őt. :)

Chili kedvenc játékszere – ellentétben azokkal, amiért mi pénzt is adtunk – a pet palackok…főleg, ha vizet teszünk bele. Nagyon jól elszórakoztatja magát akár fél órán keresztül. Harcol a palackkal, görgeti, ugatja, harapja…stb.

Medence

Palack

Szentendre

A héten kilátogattunk Szentendrére, hogy meghallgassuk barátunk - Fecó - beszámolóját 3 hetes amerikai utazásáról...mindamellett, hogy csak kapkodtuk a levegőt a beszámoló alatt, az volt a terv, hogy Bora kutyával összeismerkedjen Chili. Bora, a barátaink nemrégiben - kb. 1 éve - örökbefogadott kutyusa, akit a helyi állatmenhelyről hoztak el - olyan szép, amikor valaki megmenti egy állat életét, otthont/ételt  és RENGETEG SZERETET biztosít neki...és Ők bizony ilyenek, Borának nagyon jó dolga van ám! :)

A két kutya összeismertetése ismerve Bora (kicsit domináns, területvédő) természetét, a nyílt terepen történt, miután odaemeltük Chilit, hogy Bora nyugodtan megszaglászhassa. Hatalmas séta vette kezdetét, hogy a két kutya egy falkában érezze magát - ez nagyon fontos, mert mi nagyon sok időt töltünk együtt és a kutyáknak is jól ki kell jönniük. Megkezdődött a Duna part mentén a séta, Bora és Chili egyből a Dunába rohantak...nagyon jól érezték magukat, Chili ment Bora után, a vízben próbálta elkapni, de Bora még hárított. Aztán átsétáltunk a patakhoz, ott kezdődött a rohangálás, patakon oda-vissza, nagyon érdekes volt, hogy ha Chili elbátortalanodott, akkor Bora segítségére sietett és megmutatta, hogy bizony be lehet lépni a patakba, ment is utána a kis dömper. Itt már éreztem, nagy baj nem lesz, előjöttek az ösztönök! :)

Természetesen, ha Szentendrén járunk, ki nem hagyjuk a kedvenc lángosunkat...ezután beültünk a kertbe, elengedtük a fenevadakat. Kis udvariasság után belemerültek a kergetőzésbe. Bora híres arról, hogy a teraszra nem enged fel más kutyát, de hiszem, hogy a megfelelő bemutatási ceremóniával egyértelművé vált, hogy itt nem lesz trónbitorlás és semmi nem fenyegeti jólétét, ami beigazolódott azzal, hogy Chili is fent volt a teraszon! Juhhééé!!! :)) Mi négyen nagyon örültünk ennek és mosollyal az arcunkon néztük, ahogy ők ketten kergetőznek.

Chilit nem kellett este altatni, gondolom Borát sem... :)

Bora & Chili

...búvárkodik...

Bora a patakban

Chili a patakban

Sétálunk

Határozottan ki merem jelenteni, Chili sétál! Szimatol - földön, levegőben - rohangál és szemmel láthatóan élvezi a lent töltött időt. Nagyon szeretünk vele lemenni, nemcsak neki öröm, hanem nekünk is, reggel én viszem le és olyan jó vele felébredni, rácsodálkozni a világra és így indulni neki az egész napos rohanásnak. Kicsit belefeledkezem én is a részletekbe és a mozdulataiba, ahogy szagol egy-egy virágot vagy megnézi, ahogy átrohan valaki a zebrán...Chilit figyelem ilyenkor, mennyire bele tud merülni az apró részletekbe...Nagyon feltöltő élmény a séta és nem is értem, hogy egyes kutyások, hogyan tudják ezt kihagyni/kikerülni (kutyapelenkával). Most már van "véleménye" és gondolatai, hogy merre menjünk, eddig arra ment, amerre mi indultunk tovább, de most már leül a járdaszegélynél, ezzel jelezve, hogy merre haladna - hihetetlen!! Merthogy Sütitől és Masnitól (korábban említett bulldog barátok) ezt tanultuk meg legelsőnek, hogy a járdáról nem rohangálunk le, hanem leül és megvárja, amíg átkelhet - természetesen velünk/mellettünk. Ez egy nagyon jó dolog és megmondom őszintén, hogy magamtól nem jutott volna eszembe...

Változunk...

Ahogy nő, átalakult a séta rendünk is, lévén, hogy egyre többet mozogna, igyekszünk jól kifárasztani, hogy ne legyen otthon őrjöngés. Reggel kelünk 6.30-kor és simán sétálunk egy órát (!), nem bánom a korán kelést a fent említett okokból, imádom a reggel vele együtt eltöltött időt. Jól kifárad, kis pihi és utána jöhet a reggeli. Vivi (húgom) megy délre és Ő is leviszi egy jó nagy körre, aztán megint szunya van. Délután Ákosé a séta öröme, kb. 16.30-kor mennek le, legkésőbb 17.30-kor vacsi és 20.30-kor megint egy egyórás séta, amit azért szeretek nagyon, mert ilyenkor mindig találkozunk más kutyákkal - reggel is, de akkor a gazdik sietnek és nincs idő játékra - tegnap este találkoztunk Fridával, a kölyök berni pásztorral, hatalmas játékba kezdtek, aminek köszönhetően Chili ivás után egyből nyugovóra tért és persze áthorkolta az éjszakát... :)

Nagyon szeretjük a kis dömpert, el sem tudom képzelni, hogy egy napig ne lássam/érezzem/halljam. Ez tényleg BULLDOGSÁG! :)

Megvárja, amíg odaérek :)

Mint, a nagyok... :)

Mindent meg kell szagolni!

Szarka van az udvaron!!!

Elfáradtunk...

Hosszú egy hét van mögöttünk a két ördöggel.

Nagyon édesek voltak együtt, ahogy reggeltől estig – szinte kifulladásig – játszottak, de nagyon fárasztó is volt szabályozni őket folyton. Még szerencse, hogy Ákos szabin volt a héten, ennek ellenére hétfőn bement pihenni… :)

Felborult a rend, merthogy Chili – gondolom izgatottságában – minden nap kelt 5.30 és 6.00 között – még leírni is fárasztó. Kiment Bizsuhoz és még véletlenül sem akart bejönni, ha behoztam ugatott, hogy menjünk ki, aminek mindaddig nem tettem eleget, amíg nem voltak vendégek a házban…így mi is korán keltünk, mert kint voltunk, azért még sem maradhatnak kettesben a hatalmas udvaron… :) Pláne, hogy Chili aztán mindent megnéz/megszagol/megkóstol(na)/elvonszol. Néha az asztal lábát szedtem ki a szájából…ŐRÜLET!!! :)

Egész nap rendszabályozni egy izgatott kopót meg egy hetvenkedő bulldogot, igencsak embert próbáló feladat, mást se csináltunk egész nap csak csittegtünk/szétválasztottunk/labdát dobáltunk felváltva…stb.  Mindemellett nagyon jó volt, hogy így kijöttek egymással, öröm volt nézni, ahogy belefeledkeztek a játékba. Ha Bizsu éppen nyugalmi helyzetben volt, Chili ment és neki furakodott, ha Chili feküdt, akkor Bizsu állt felé és „pofozta” Chilit…nem volt megállás. Együtt pásztázták a hatalmas kert minden négyzetcentiméterét, együtt őrizték a házat, együtt ugattak, együtt pihentek és együtt ettek. :)

Szombat estére eljött a végkimerülés, mind a kicsiknek, mind nekünk. A kutyák és mi is este 7-kor lepihentünk – Chilit kivittük még egyszer, de 5 perc után leült, jelezte, hogy mehetünk be – majd mind elaludtunk egy jó vacsi után és reggel 7-kor volt ébredés…végre pihentünk! :)

Szombaton észre vettük, hogy Bizsu nyaka mintha koszos/ragacsos lenne…de sajnos nem az volt, hanem csupa seb, Chili ahogy harapdálta a kis hegyes fogaival, felsértette Bizsu bőrét…szuper, ez hiányzott még, délután irány a Doki, altatás, szőr borotválás, seb kitisztítás, kezelés, kenőcs…stb. Szegény Bizsit nagyon sajnáltam, de hát nem szólt az istenadta…egyszer sem nyüszített, hogy baja van…ez van. Legközelebb erre jobban kell figyelnünk!

A hét tanulsága:

• Chilinek mérhetetlen energiája van


• Bizsunak mérhetetlen türelme van


• Két kutya nagyon sok meló


• Mindig ugyanaz a labda kell mindkettőnek


• Chili nyakörvén haladtunk egy lyukat :)


• Horzsolások márpedig vannak


• Bizsu utálja a vizet – de hát kopó!!!!? –nem is értem


• Chili imád dagonyázni a sárban


• Minden szőlőtőke megnyalása 20 percre leköti Chilit


• Két kutya összes napközbeni fekve töltött ideje egy hét alatt: bruttó 30 perc


• Két hullafáradt gazdi pihenési esélye két kutya mellett: 0 % :)

Az alvás művészete

Chili – mint szerintem a legtöbb francia bulldog – hihetetlen pózokban tud aludni.

Arról nem is beszélve hogy, amikor már olyan fáradt, hogy jártányi ereje sem marad, akkor a kuckójába menet félúton elalszik…ez a csúcs!!!

Nagyon édesen szuszog, de ha hulla fáradt az egész napos rohangálástól, akkor horkol…de úgy, hogy kő kövön nem marad. Ilyenkor egyébként fekszik a helyén, egész pontosan a hátán, mint egy kis kifli. Ezt még nem sikerült lefotózni, mert éjjel, örülök, ha a pociját megvakarva átfordulásra tudom bírni,,,nemhogy még le is fotózzam…nah, majd egyszer!

3. hét

A 3. hetünk is nagyon jól telt VOLNA, ha nem izgulom halálra magam egy kis hasmenéstől...

Gyanítom, hogy Velencén valamit benyalt, mert vasárnap este kezdődött...A kedve és a hangulata töretlen, sőt(!!!), néha olyan, mint akinek elmentek otthonról, ilyenkor megkergül és mindennek neki ugrik/betámad/megharap/megugat, egyszóval turbó fokozat és totális káosz!!!! :) Nagyon rossz ilyenkor, de olyan édes... :)

Visszatérve, kapta végig a Gastro ferm-et, amit a Tenyésztő javasolt, ha valami hasmenéses betegség fordul elő. Igazából nagy baja nem lehetett, mert ugye a kedve az jó volt, enni evett, inni ivott sokat. (Ebben a nagy melegben két tál vizet is tartunk neki lent.)Túl is lettünk rajta szerdára, így csütörtökön megkapta a veszettség elleni oltását és egy spot-ot is. Az állatorvos megállapította, hogy nagyon jó kondiban van, szépen kopnak a körmei és nem mellesleg 8 kg, azaz nyolc kilogramm 4 hónaposan!!! Hát mi lesz ebből a kutyából??? :) Már most 8 kg... :)

Amúgy is nagyon gyanús dolgai vannak, alább felsorolva:
madarakat/repülőket kémlel
bogarakat vadászik
lepkéket üldöz - ez főleg éjjel buli, amikor a fehér lepkék repkednek a sötétben
első rangú forgalomszámlálója a Bécsi úti autósközlekedésnek
medencézik
apportíroz...stb.

Valami vadászeb veszett el benne vagy sokat volt a vizslákkal a Tenyésztőnél??? :)

Apukáméknál voltunk hétvégén, ahol van egy 3 éves erdélyi kopó-magyar vizsla mix kutyus, Bizsu néven fut és egy igazi békeharcos! Nála megadóbb állat nem létezik a világon, igazi követő, egyszóval ideális kutyatárs bárkinek, főleg Chilinek. Bizsu legfőbb erénye a "nyúl-futás", amiben semmi és senki nem tudná megverni, hihetetlen sebességgel képes a hosszú/nyurga lábain rohanni, amikor az ember azt hinné, tuti nekimegy a fának, hát nem...az utolsó másodperc tört része alatt irányt vált...nah ezt a kutyát kergeti Chili. :)

Igen ám, de a mi bulldogunk nagy ésszel lett megáldva, ezért amíg Bizsu köröz, addig Chili kivár, majd amikor megfelelő távolságba kerül, elkapja...Bizsu meg csak néz, hogy ez most hogy is történt??? Haláliak ketten együtt....a bulldog meg a kopó! :)

Szegény Bizsunak nincs megállás, ha Chili fent van, akkor aztán megy a kergetőzés, meg a finom harapdálás, Bizsu nyaka mindig csupa nyál...

Az éjszakáink elég nehezek, de csak nekünk, Chili olyanokat horpaszt...háton/hason/féloldalasan és minden olyan pozitúrában, amit én elképzelni sem tudnék...jah, és mindezt olyan horkolás kísér, amitől mi nem alszunk, csak Ő... :) IMÁDOM!!!

Így telt a hétvége és így fog telni ez a hét, lévén, hogy Apukámék elutaztak, ránk bízva a kutyát és a házat. :)